Mutatjuk a tényeket: a most elindított adókedvezmény-rendszer minden korábbi, ellenzéki – teljesen hiteltelen – ígéretnél bőkezűbb

A nemrégiben indult „Mutatjuk a tényeket” cikksorozat első és második részében az ellenzék nyugdíjakkal kapcsolatos álhíreit cáfoltuk, hiszen a tények egészen mást mutatnak, mint amit ők állítanak. Most nézzük meg, miért nem felesleges az anyák adómentessége!

Hazánkban jelenleg minden idők legnagyobb családi adócsökkentési programja zajlik: a 25 év alatti fiataloknak, valamint a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak már most sem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A 30 év alatti anyák jelenleg az átlagkereset mértékéig adómentesek, amennyiben gyermekük 2023. január 1. után született. 2026. január 1-től azonban ők bármilyen kereset mellett, bármikor született gyermek esetén is adómentesen dolgozhatnak. További újdonság, hogy 2025 októberétől már a háromgyermekes édesanyák is életük végéig adómentességet élvezhetnek minden olyan időszakban, amikor dolgoznak. A kétgyermekesek számára pedig 2026 januárjától 2029-ig fokozatosan válik elérhetővé ez a kedvezmény. Emellett 2026 januárjáig megduplázzuk a családi adókedvezményt is.

Az ellenzék izzadva próbálja bizonyítani, miért is rossz az, ha a családoknak több marad a pénztárcájukban. A Tisza párt viccesnek szánt megjegyzéseket tesz arra, miért kap adómentességet egy ötven év fölötti anya, aki szerintük „már biztos, hogy nem képes a demográfiai helyzet javítására”. Pedig épp nem ez az elvárás. A kormány az 50 és 60 év fölötti nőknek az édesanyák iránti elismerés jeleként és terheik csökkentése érdekében biztosít adómentességet. Magyar Péter előszeretettel nézi le és alázza az idősebbeket és nőket. Kérdés, egy országban akarunk-e élni, ahol a nők, édesanyák, idősek megbecsülése, vagy a cinikus gyalázása a főirány.

Eközben Gyurcsányék a gyermekszegénység miatt aggódnak – épp akkor, amikor Magyarországot már külföldön is jó példaként emlegetik, hiszen uniós viszonylatban nálunk csökkent a legnagyobb mértékben a gyermekszegénység.

Most nézzük az adómentességgel kapcsolatos tényeket!

A magyar családtámogatási rendszer kettős célt szolgál:

1. Elsődleges cél, hogy Magyarországon megbecsülés övezze azokat, akik gyermeket vállalnak, nevelnek vagy már felneveltek. A gyermeknevelés ne járjon aránytalan anyagi hátránnyal – még rövid távon sem –, és több pénz maradjon a családoknál.
2. Másodsorban cél az is, hogy a tervezett és vágyott gyermekek valóban megszülethessenek, és a fiataloknak ne kelljen anyagi okokból elhalasztaniuk a gyermekvállalást.

Legtöbbször – tévesen – megfeledkezünk az első célról, és csak a másodikat szoktuk emlegetni. Pedig a családalapítás előtt álló fiatalok gyermekvállalási kedvét nagyban befolyásolja a már gyermeket nevelő, de további gyermekvállalást nem tervező családok példája. Ha ezek a családok jelentősen nagyobb nehézségekkel küzdenek, mint a gyermektelenek, az elbizonytalaníthatja a fiatalokat, és elhalaszthatják gyermekvállalási terveik megvalósítását. Ahhoz, hogy a gyermekek valóban megszülethessenek, a pároknak megfelelő anyagi biztonságban kell érezniük magukat, s bízniuk kell abban, hogy a közeljövőben is meg tudják teremteni az általuk biztonságosnak tartott szintet. 

Matematikai módszerekkel kimutatható és tudományosan is bizonyítható, hogy 

illetve ha mérséklődik a gyermektelenekhez viszonyított jövedelmi hátrányuk.

Erről nemrégiben egy szakcikket is közöltem az Európai Tükör című folyóiratban. (Ez a két mutató oksági kapcsolatban áll a termékenységgel Magyarországon.)

Ez a vizsgálat is egyértelműen kimutatta, hogy a termékenység növeléséhez nem elegendő csupán a 20–40 évesek jövedelmi helyzetének javítása – minden gyermekes háztartásban élőre oda kell figyelni. Azoknak a példája is számít, akiknek már felnőttek a gyermekeik, hiszen ők közvetetten hatással vannak gyermekeik családtervezési döntéseire.

Nemcsak hogy nem vicces, de kifejezetten értelmetlen dolog azon merengeni, miért előnyös, ha az ötven év feletti, két vagy több gyermeket nevelő édesanyák is részesülnek adómentességben. Azért, mert ez az intézkedés 

 – már pusztán a gazdasági és életkörülményekre gyakorolt hatását tekintve is.

Nézzük meg, milyen arányban vesznek részt az anyák a munkaerőpiacon!

A legpontosabb adatok a 2022. évi népszámlálásból származnak. 2022. október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában 2 243 833 nő volt foglalkoztatott Magyarországon. Közülük 30% volt gyermektelen, 25% egygyermekes, 31% kétgyermekes, 11% háromgyermekes, míg 3% négy vagy több gyermeket nevelt.

Mivel 2029-től adómentesség illeti meg az összes két vagy több gyermeket nevelő anyát, a 30 év alatti egygyermekes édesanyákat, valamint a 25 év alatti gyermekteleneket is, így – ha az arányok nem változnának – a női foglalkoztatottak 54%-a mentesülne a személyi jövedelemadó alól. Ez azt jelenti, hogy a fennmaradó 46%, azaz valamivel több mint egymillió fő pedig továbbra is fizetne SZJA-t.

Jelenleg a női foglalkoztatottak 13%-a jogosult a 25 év alattiaknak, illetve a négy vagy több gyermeket nevelőknek járó adókedvezményre. 2025 októberétől, a háromgyermekesek kedvezményének bevezetésével ez az arány már 24%-ra emelkedik.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek csupán közelítő becslések, hiszen – ahogy már említettem – várható a női foglalkoztatás további bővülése, valamint valószínűsíthető, hogy a kétgyermekesek aránya is nőni fog a gyermektelenek és egygyermekesek arányának csökkenése mellett.

Kijelenthető, hogy a most elindított adókedvezmény-rendszer minden korábbi, ellenzéki – teljesen hiteltelen – ígéretnél bőkezűbb, sőt: 

Az adókedvezmények konkrét mértékéről itt írtam részletesebben. A számítások alapján egy átlagkeresetű pár esetében három gyermek mellett havonta közel 300 ezer forinttal marad több nettó jövedelem, mint gyermekteleneknél. Két gyermek esetén ez az összeg közel 177 500 forint, míg egy gyermeknél – ha az édesanya 30 év alatti – 117 500 forint. Ezek jelentős összegek, és a társadalom széles rétegeinek anyagi helyzete javul általuk.

Kíváncsi vagyok a feministák elismerő szavaira, hiszen a családok életkörülményeinek javulása most a nőkön keresztül valósul meg!

A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Pixabay